A legszebb, leginspirálóbb történet, amivel találkoztam. Részleteket itt olvashatsz. Ez pedig a Team Hoyt saját oldala.
9. hét, március 1-7. - 36 km
Vissza a meccsbe: heti két kezelés - injekció és lökéshullámterápia - mellett óvatosan, lassúkat és nem túl hosszúkat (9, 10, 5, 12 km) futogatok.
A héten kétszer spinningeltem, most ott tudom kitombolni magam.
9. hét: 4 edzés ⇒ 36 km.
Futás a kutyákkal
Nagyjából egy hónapja csatlakozott családunkhoz és egyben futóklubunkhoz az új tag. Janka menhelyről került hozzánk, fiatal, még majdnem kölyök vizsla-dog keverék. Rettenetes állapotban volt, minden csontja kiállt - mostanra szépen összeszedte magát.
Mellékszál: mivel februárban szinte végig a Sziget középső útján futottam, oda Károlyt nem tudtam vinni magammal a buszok miatt. Janka állapota viszont megkövetelte a napi kétszeri kajálást, s ha az egyik eszik, a másik is eszik, így vizslánk, a most hat és fél éves, eleve XXL-es testméretű, de alapesetben nyomasztóan szálkás izomzatú Károly némi súlyfelesleggel vág neki a szezonnak.
Károly rutinos futó, versenyeredménye is van már. Szófogadó, jól nevelt kutya, póráz nélkül lehet vele a városban is közlekedni. Erdőbe, terepre mindig viszem magammal, sokszor a Szigetre is.
Jankáról az már kiderült az elmúlt hetek alatt, hogy nyugodt, jó idegrendszerű állat, még a fülsértő horkolást és a meggondolatlanul elől hagyott futóórák szétrágását beszámítva is nagyon jól jártunk vele. Emberekkel és kutyákkal is barátságos, jól szocializált. Azt viszont nem tudhattuk, futni lehet-e vinni.
A kutyák alapesetben persze imádnak futni, de rendszeresen kutyával edzeni nem ilyen egyszerű, hiszen a futó és a kutyás szubkultúrák csak kis részben fedik egymást, futótársaira tekintettel lévő kutyás futó tehát csak olyan ebet visz magával kedvelt futóhelyekre, akit valóban lehet is odavinni.
Az csak a minimum, hogy békés, megbízható legyen a kutya. Bírnia kell a futókat, nem lehet ijedős, ijedtében-odadakapós - ha olyan helyre visszük, ahová sokan járnak futni, nem zavarhatja, nem ijesztheti meg a többieket.
Időbeosztás szempontjából persze praktikus összekötni az edzést és a kutya, kutyák sétáltatását, futtatását. Ennek azonban további feltételei vannak. (Póráz nélküli közös futásról beszélek most, szerintem embernek-kutyának egyaránt sokkal jobb úgy.) Jönnie kell velünk nagyjából folyamatosan, nem szabad elszökdösnie, túlságosan lemaradnia, mert azzal széttördeli az edzésünket, nem mellesleg pedig hülyét csinál belőlünk a többiek előtt.
Utóbbira a kankutyák hajlamosabbak, főleg tüzeléskor persze: időnként magam is megfigyelhető vagyok a Szigeten, ahogy kétségbeesetten/türelmetlenül kiabálok Károly után, aki azokon a napokon eszét vesztve rohan a csajok után, átmenetileg megfeledkezve mindenről, amit megtanult.
Jelentem, Janka nagy örömömre kiválóan átment a vizsgán. Első szóra jön mindig, de nem is nagyon kell hozzá szólni futás közben. Érzésem szerint nem csak a befogadott kutyák ragaszkodása vezérli, amikor szépen követ, s ami a legfontosabb: láthatóan imádja a szabad mozgást, a nagy szaladgálást.
Megjártuk már a Szigetet is, a Normafánál túrázni voltunk: mondanom sem kell, Károlyhoz hasonlóan az erdőt mindennél jobban szereti.
A legmókásabb és egyben legszebb közös futásainkban: figyelni, ahogy együtt mozognak. Kötelékben haladnak leginkább, amit az egyik megszagol, azt a másik is, amit az egyik megjelöl, azt a másik is. Utóbbi esetben mindig Károlyé az utolsó szó, aki ezt annyira komolyan veszi, hogy egyszer engem is felüljelölt már egy hosszabb erdei futás alkalmával, de ez itt és most, meg úgy általában is persze totálisan érdektelen.
Szóval: szinkronfutást mutatnak be és nagyon élvezik.
Február - 192 km és egy kis sérülés
A januári elmebaj után februárban egyenletes tempójú edzéseket csináltam, az időjárási és útviszonyok miatt szinte mind a Sziget középső útján (egyszer padoztam). Egy alkalmat leszámítva nem futottam 10 km-nél rövidebbet, egy 30, két 20, három 15 és két 14 kilométeres edzés jelzi, hogy a hosszabb futások domináltak a hónapban.
Most a fokozatosságra nem figyeltem kellően oda: egy 49 kilométeres hét után jött egy 66-os és egy 72-es. Picit talán sok is volt ez így hirtelen, melegítés nélkül a komoly mínuszokban, a fagyott aszfalton biztosan. Ez vezetett egy korábbi sérülésem kiújulásához.
A fokozatosságról annyit, hogy ez volt életem második leghosszabb futóhónapja, úgy, hogy gyakorlatilag három hetet edzettem végig, a negyediken csak 5 km-t futottam. Máshonnan közelítve: januárban 17 edzésen jött össze a 158 kili, most 13 alkalomból a 192.
Mindenesetre ha jó eredmények jönnek az idén, sokat köszönhetek majd ennek a hónapnak: gyűjtöttem sok kilométert a lábamba - és megint tanultam valamit az ésszerűbb edzésekről.
Február: 13 edzés ⇒ 192 km.
8. hét, február 22-28. - 5 km
Egy Sziget-körre futotta: már a múlt héten is éreztem, hogy bujkál valami a jobb lábfejemben, a 21-i 30 km után ki is újult az a sérülésem, ami miatt tavaly télen jó két hónapot ki kellett hagynom.
Érdekesen jött elő: vasárnap még simán végigtoltam a harmincat, hétfő estére viszont piszokul beledagadt a madárcipőbe, kedd reggel pedig már tudtam: itt van az ínhüvelygyulladás, itt van újra.
A héten pihentettem, illetve felkerestem Magyar dokit, elkezdtük a kezelést.
Vasárnap kimerészkedtem azért a Szigetre, egy könnyed, 26 percen belüli Sziget-kört futottam - ez volt az első alkalom, hogy már új kutyánk is velünk tartott, Károlynak új futótársa van tehát, róla volt szó az előző posztban.
Volt egy spinning is, mert azt azért lehet, sőt.
8. hét: 1 edzés ⇒ 5 km.
Futóklubunk új tagja még nincs egészen tisztában bizonyos Szent Tárgyak jelentőségével
Balra a karácsonyra kapott pulzusmérős (életemben az első). Jobbra a kedvenc, 2002 óta szolgált, az első maratont is azzal futottam.
Költői kérdés - lassan, tűnődve
Ha szűk két hónap alatt megfutom a tavalyi éves adag 30%-át (345 vs. 1152 km), lehet-e más a vége, mint sérülés?
7. hét, február 15-21. - 72 km
Az első 70 km fölötti hetem. Egy edzés kivételével végig a Sziget középső útján futottam, ahogy az eddigi tucatnyi februári edzésemből tizenegyszer. Kicsit unom már, tudok is örülni az olvadásnak. És nem csak a változatosság hiányával van baj, a jobb talpam jelzi, hogy sok az aszfalt: ugyanott fáj, ahol 2008/2009 telén, amikor három hónapom szállt el egy fáradásos sérülés miatt.
Épp azon gondolkodtam a vasárnapi esti hosszú futás alatt, hogy a komolyabb bajt megelőzendő elmegyek Magyar dokihoz, aki hasonló nyűgjeimet rendbe szokta rakni, amikor egyszer csak futott velem szembe. Ez olyan jel, amit érteni kell. Kicsi kezelés jön tehát, megyek vissza terepre futni az aszfalt helyett/mellett - és jobban figyelek az edzések elosztására (megint három egymást követő napon futottam).
Szerdán és pénteken 15-15 km-t toltam, a kettő közt volt egy 12 km-es pados edzés. Az eredeti tervek szerint vasárnap Veronában futottam volna félmaratont, oda nem jutottam el, viszont megvolt helyette az idei első 30 kilométeres etap, óvatos, beosztós tempóban (2:51:58).
7. hét: 4 edzés ⇒ 72 km.
6. hét, február 8-14. - 66 km
Hetven km fölötti hetet terveztem, életemben az elsőt. Arról lemaradtam ugyan, de csak pár kilivel, s így is a leghosszabb futóhetem jött össze.
A februári koncepcióváltáshoz hűen jellemzően egyenletes tempójú futásokat produkáltam. Még mindig csak a Margitsziget középső útja futható a városban rendesen, de nincs ezzel semmi baj: ott futok, ahol lehet.
Kedden 15, csütörtökön 11, pénteken és vasárnap 20-20 km volt az adag. Az első huszasnál a téli terepcipőt vettem fel, valszeg rossz zoknival - lehet, hogy egy körmöm bánja majd a választást. Ez egy keményebb felsőrésszel készült cipő, ez az ára annak, hogy vízhatlan és hőtartó. Egy óránál többet nem nagyon szoktam futni benne, pláne nem aszfalton, ráadásul pont passzol, azaz 43-as, miközben a hosszabb távokhoz azért inkább egy számmal nagyobbat szoktam húzni.
Kiegészítő edzésként szombaton spinningeltem egy jót, talán ennek is volt köze ahhoz, hogy a vasárnapi 4 Sziget-kör jóval tempósabbra sikerült, mint a pénteki. De persze erről leginkább a levegőben végre felbukkanó tavasz-szag tehet.
6. hét: 4 edzés ⇒ 66 km.
Twitter!
A facebook-oldal után mostantól a twitteren is fut a blog, oda a nike+ edzésnaplójából is automatikusan frissülnek a futások.
5 . hét, február 1-7. - 49 km
Január végi húzódásom egy időre elvette a kedvem a padozástól és a havon futott fartlecektől, szerencsére az időjárás is beszűkítette a mozgásterem, hiszen gyakorlatilag a Margitsziget buszok miatt rendszeresen hómentesített középső útja az egyetlen hely Pesten, ahol nyugodtan lehet futni.
A lefagyott hóból már nem kérek, köszönöm. És klassz volt a tél, de ennyi bőven elég volt belőle.
A januári flikk-flakkok után tehát koncepcióváltással kezdtem a februárt. Nincs fartlec, nincsenek duplázások napon belül, nincsenek padon futott gyorsító piramisok. Minden a maga idejében. ("Ez az alapozás, hülye.")
Egyszerűen kétnaponta kimegyek futni, jellemzően egyenletes tempójú edzéseket csinálok - és nincs 10 kilinél rövidebb futás. Oszt jónapot.
Négyszer voltam a héten a Szigeten, kétszer 2, kétszer pedig 3 kört futottam. Kiegészítő edzésként spinningeltem egyet.
5. hét: 4 edzés ⇒ 49 km.
Január - 158 km. "Ez az alapozás, hülye."
Ha onnan nézem, hogy 200 km fölött szerettem volna futni a hónapban, csalódottnak kéne lennem. De nem szabad: mindössze arról van szó, hogy a hónap utolsó hete nem sikerült úgy, ahogy kellett volna neki.
2009-ben összesen négyszer futottam a havi 100 km fölött, s ebből csak kétszer volt hosszabb a hónap, mint a 2010-es év első hónapja, vagyis szégyenre azért semmi ok.
A sérülésekre - az apróbbakra is - persze mindig figyelni kell, tehát nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy volt egy kisebb húzódásom január végén. Hiába mondták többen is, hogy az alapozás nem a gyorsítás időszaka, mégis bele-belecsempésztem ilyen jellegű edzéseket a programomba. Viszonylag sokat padoztam és a szabadban - magyarul: a havon csúszkálva - is fartleceztem rendszeresen.
Talán túlzásba is vittem utóbbiakat, de a legnagyobb marhaság az edzések elosztásában mutatkozott meg: volt olyan hetem, amikor négy egymást követő napon edzettem négyet, máskor pedig három nap alatt toltam négy edzést.
Többet ésszel.
Január: 17 edzés ⇒ 158 km.
4. hét, január 25-31. - 10 km
A hét első felében kisebb húzódás miatt óvatoskodtam, szerdán futottam egy tizest. Hétvégére a Téli Mátra S távja (19 km, 611 méter szintkülönbséggel) volt tervben, de ahogy ezt már írtam, túra sikeredett helyette.
A vasárnapi izomlázból arra következtettem, hogy azért ez utóbbinak - 2,5 óra a 30-40 centis szűzhóban a Salgón - is volt némi sportértéke, tehát a hét talán mégsem annyira lukas, mint azt a futott km-ek száma mutatja.
4. hét: 1 edzés ⇒ 10 km.
Téli Mátra helyett: kalandtúra a Salgón
Nagy hangon szólítottam fel az Olvasókat legutóbb: jöjjenek és csinálják meg a Téli Mátra teljesítménytúra valamelyik távját - hogy aztán magam ne legyek ott.
El kellett vigyem a kislányom meglátogatni az unokatestvéreket Salgótarjánba, ami önmagában nem lett volna akadály, de a hajnalban leszakadt nagy hó miatt - még akkor indultunk, amikor a hókotrók aludtak - Tarjánba érve be kellett látnom, hogy nem fogok odaérni a rajtig időben.
Reggel 6-kor már menetfelszerelésben pompáztam, túlélőcsomag összerakva, kutya beizzítva - nem lehetett nem menni valahová. Így hát kitaláltam, hogy kimegyünk a Salgóra, gyerekkori tájfutóedzéseim színhelyére.
Jó döntés volt-e? Is-is.
Futásként nem működött a dolog, ezt hamar be kellett látnom. Az első 3 kilométeren van nagyjából 300 méter szintemelkedés, amivel semmi baj nincsen - úgy általában. De a 30-40 centis szűzhó engem megfogott, megvallom férfiasan. Lefelé pedig nem mertem elengedni magam a sérülésveszély miatt.
Egy idő után átgondoltam a dolgot: jó, akkor legyen ez egy futókirándulás, túrázgatunk és bele-bele futok néha. Így is lett, de a túra dominált: Károly néha szügyig állt a hóban, én estem-keltem, ő pedig értetlenül nézett vissza-vissza fordulva, miért nem futunk már.
Viszont két és fél órát voltunk kint olyan hóesésben, amilyet még nem nagyon láttam, az erdő gyönyörű volt, embert alig láttunk, a kutya alaposan lefürdött a hóban - szép élménnyel lettünk gazdagabbak.
A legjobb talán az volt, hogy miközben nagyon régen futottam arra, még a behavazott erdőben is pontosan tudtam, mi merre, vagyis emlékszem a terepre. Fogok is sokat futni arrafelé tavasszal.
És valamit azért érhetett fizikailag is a kis túra, mert másnap iszonyatos izomlázzal ébredtem: a vádlim nagyjából 30 km futás után szokott így reagálni.
Szombaton Téli Mátra!
Január 30-án Téli Mátra Teljesítménytúra, 4 különböző távon. A leghosszabb (XL) 40,5 km, 1599 m szintkülönbséggel, a legrövidebb (S) 19,0 km, 611 méter szinttel.
Igazi csemege, ne hagyjátok ki. Károly biztosan ott lesz és megcsinálja.
3. hét - január 18-24. - 48 km
Behavazott úton futott küzdelmes fartlec edzéssel kezdtem, másnap jött egy tempófutás padon (5' 12 km/h + 5' 11 km/h melegítés, 30' 12 km/h, 5' 11 km/h + 5' 10 km/h levezetés).
Duplázós nappal folytattam: lassú Normafa-kiskör után könnyű tempózás padon (10' 10 km/h melegítés és levezetés, közte 30' 11 km/h).
Pihenőnap után egy bő két körös Sziget-futással zártam a hetet.
3. hét: 5 edzés ⇒ 48 km.
2010 - versenyek, célok
A 2010-es évet két félmaratoni versennyel kezdem: februárban Verona, márciusban Berlin a célpont.
Még Berlin előtt, márcus 18-21. között: Balaton Szupermaraton, csapatban.
Április első felében lesz egy hosszabb, kéthetes futós-gyaloglós zarándoklatom, erről később bővebben.
Április végén Mátrabérc teljesítménytúra, ahol legutóbb 2003-ban jártam (előtte a gimiben csináltam meg háromszor). Itt a 9 órán belüli teljesítés a cél.
Május végén a Generali Duna-parti Futógálán 10 000 méteren és két hétre rá a Kékes csúcsfutáson is egyéni csúcsjavítás az elvárás.
Júniusban lesz még a Balaton Ultramaraton, ide is szeretnék csapatot szervezni.
A konkrét versenyeket eddig látom előre, az őszi dolgokról még ráérek dönteni. Célok az év második felében:
- 1:30-as félmaraton,
- 2 maraton,
- egy 5 órán belüli 50 km.
A maratoni idő? Nem írom ide... Lehet, hogy 2011 tavaszán jön majd össze, amit szeretnék. Maradjunk annyiban, hogy az idén 20 perces javulás a minimum.
Végül a nagytotál: célom, hogy az éves futómennyiségem meghaladja Magyarország határainak hosszát (2242 km). Ez majdnem duplája a tavalyi 1152 km-nek - tudom, tudom, nem szabad duplázni...
Hát így, hát ezek.
2. hét, január 11-17. - 47 km
Fartlec edzéssel indultam, majd jött egy duplázós nap, amikor a könnyű tempójú 2 Normafa-kiskörre (26:09, 26:03) este még ráfutottam a teremben egy egyenletes, 12 km/h-n végigvitt félórát.
Pihenőnap után egykörös, nem túl erős tempófutás jött a Szigeten (25:19), majd a hetet másfél órás hosszú edzéssel (17 km, benne 3 Sziget-kör: 28:24, 27:58, 26:40) zártam.
Kiegészítő edzésként egyszer spinningeltem.
2. hét: 5 edzés ⇒ 47 km.
1. hét, január 4-10. - 33 km
Az alapozás felvezető hete a decemberi pihenő és az év első két napján futott 20 km után.
Kettőt edzettem padon, egy 35 perces piramist és egy 45 perces tempófutást abszolváltam, ezen kívül volt egy lassú Normafa-kisköröm a hóban és egy könnyű tempójú egyórás futás, benne két Sziget-körrel (29:04, 28:45).
Kiegészítő edzésként spinningeltem egyet.
1. hét: 4 edzés ⇒ 33 km.
Itt is fut a blog
EDZÉSNAPLÓ
Utolsó kommentek